A magyar tudományos közösségnek, különösen a fiataloknak kiváló lehetőség az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (European Cooperation in Science and Technology), a COST – mondta Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke a szervezet 2016. szeptember 22-i miniszteri ülésén Pozsonyban. Sokan kaptak így esélyt szakmai kapcsolatok építésére és tudományos-technológiai tapasztalatcserére. Csak 2015-ben mintegy ötszáz magyar kutató vett részt 235 COST-akcióban, több mint 600 ezer euró támogatást nyerve el, szemben a magyar tagság 6800 eurós éves díjával – olvasható az NKFIH honlapján megjelent beszámolóban.
A szlovák EU-elnökség alatt Pozsony adott otthont a miniszteri konferenciának, amelyet Peter Plavčan, Szlovákia oktatási, tudományos, kutatási és sport minisztere nyitott meg, majd Ángeles Rodríguez Peña, a COST elnöke ismertette a COST tevékenységét, jövőképét és stratégiai céljait. A rendezvényen Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatási és innovációs ügyekért felelős főigazgatója is részt vett és felszólalt.
Pálinkás József, az NKFIH elnöke elmondta: „részvételünk a COST-ban hosszú távú befektetés, amely elősegíti a magyar kutatói közösség nemzetközi beágyazódását a nemzetközi tudományos és technológiai vérkeringésbe. A COST-nak továbbra is fontos szerepe lesz az Európai Kutatási Térségben, és meg kell tartania nyitott, befogadó, alulról építkező jellegét.”
Hogyan ösztönözheti az integráció és a sokszínűség Európa versenyképességét a K+F terén? Hogyan használjuk ésszerű, egymást kiegészítő és fenntartható rendszerben az európai és nemzeti K+F ráfordításokat? Hogyan optimalizálhatók a strukturális alapok felhasználásából nyerhető szinergiák és eredmények? Hogyan támogassuk a nemzeti és európai kutatási infrastruktúrákat, hogy jobb legyen a közfinanszírozású K+F források megtérülése? Az európai tudományos versenyképességgel és a COST szerepével kapcsolatban ezeket a kulcskérdéseket vitatták meg a kerekasztal résztvevői.
„A befogadó jelleg, mint a COST egyik fő vonása, elképzelhetetlen a nyílt tudomány (Open Science) és a nyílt hozzáférés (Open Access) nélkül: ezek ösztönzik a tudományos kutatást, a tudományterületek közti együttműködést, támogatják a kutatási eredmények gyorsabb disszeminációját” – jegyezte meg Pálinkás egy hozzászólásában. Hasonló okokból üdvözöljük a COST szerepvállalását a Horizon H2020 keretprogram „Részvétel szélesítését célzó” (Widening) akcióiban. Az NKFIH elnöke ismertette a Magyarországon kialakított gyakorlatot is: „hogy megteremtsük és kiaknázzuk a szinergiákat, a kutatás és innováció ösztönzésére egységes szemléletű, komplex pályázati portfóliót terveztünk a strukturális alapok eszközeinek és a hazai KFI források hatékony felhasználására, biztosítva a finanszírozás egészséges egyensúlyának fenntartását.”
A konferencia keretében a küldöttek formálisan is elfogadták az úgynevezett Miniszteri Nyilatkozatot. Ez a dokumentum lényegre törően bemutatja a szervezet hátterét, eddig elért eredményeit, a jelenlegi helyzetet, felvázolja a jelenlegi kihívásokat és célokat, valamint azokat az elkötelezettségeket, amelyek vállalása elengedhetetlen, hogy a COST a jövőben is szerepet játsszon az Európai Kutatási Térségben.
Kormányközi szervezetként a COST immár 45 éve játszik fontos szerepet az európai tudásgazdaságban. 36 európai tagállam együttműködésében támogatja a kutatók mobilitását és tapasztalatcseréjét, tudományterülettől függetlenül segít összekötni a kutatókat és az innovátorokat. Az elmúlt évek során összességében csaknem félmillió kutató vett részt COST akciókban. A COST akciói konferenciákat, workshopokat, rövid távú tudományos feladatokat, képzéseket, publikációkat támogatnak, valamint egyéb eszközöket, amelyek a résztvevők hálózatosodását segítik. 2016-ban több mint háromszáz különböző COST akció zajlik, összesen mintegy 45 ezer kutató részvételével. A COST akciók a tudományos sokszínűséghez is hozzájárulnak: a résztvevők harminc százaléka fiatal kutató. Az akciók felébe különböző méretű ipari vállalatok is bekapcsolódnak.